Integrált növényvédelem

A gazdasági növények (így a szőlőnek is) termesztésének sarkalatos pontja azok védelme a különféle kórokozóktól és kártevőktől, melyek mind a termés mennyiségét, mind a minőségét veszélyeztetik.

A kevésbé mérgező kategóriába sorolt növényvédő szerek alkalmazása is jelentős terhelést jelenthet a környezetre nézve, valamint a kijuttatást végző személyre és a fogyasztóra is.

A minél egészségesebb növényi termékek termesztéstechnológiájának ma már fontos eleme az integrált növényvédelem (Integrated Pest Management – IPM) alkalmazása, mely a leginkább szem előtt tartja a környezet és a fogyasztó egészségének védelmét, a biológiai sokféleség fenntartását és a természeti erőforrások megőrzését. Teszi ezt úgy, hogy megfelelő jövedelmezőséget biztosít a termelőnek, kiváló minőségű, az egészségre káros vegyületeket nem tartalmazó termékek előállítása mellett.

Az integrált növényvédelemben a növényvédőszerek alkalmazására csak abban az esetben kerül sor, mikor arra valóban szükség van, és akkor is csak abban a mennyiségben, hogy a kártétel mértékét a gazdasági kárt okozó szint alá csökkentsük.

Fontos kiemelni az integrált növényvédelem 8 alapelvét:

1. Az egyes károsítók megjelenésének megelőzése vagy gazdasági kárt okozó szint alá történő csökkentése a különféle agrotechnikai, biológiai, biotechnológiai, mechanikai és kémiai eljárások alkalmazásával, adaptálásával a termesztési folyamatba.
2. A környezetet kímélő, gazdaságos és eredményes növényvédelmet csak üzemi előrejelzésre alapozottan lehet megtervezni és megvalósítani. Szükséges a növényvédelmi helyzet alakulásának folyamatos nyomon követése, előrejelzése. A megfelelő előrejelzésre alapozottan végzett okszerű és optimális időben történő kezelésekkel csökkenthető a környezet terhelése, megbízhatóbb és egészségesebb növényi termékek kerülhetnek a fogyasztók asztalára és növelhető a termesztés gazdaságossága is.

Ennél a pontnál fontos megemlíteni a PlantCT által fejlesztett kórokozók előrejelzésére szolgáló rendszert, mellyel a szőlőt támadó különféle kórokozók (szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra, fekete rothadás és szürkepenész) fertőzési veszélyhelyzeteinek elemzésére és integrálására van lehetőség a termesztésbe. A meteorológiai jelenségek (hőmérséklet, csapadék, páratartalom, levélnedvesség, szél) szenzoros megfigyeléséből kapott adatokból következtethetünk a fertőzésekre, illetve az esetleges járványveszélyre.

3. A termelés során együtt kell működni a természettel és folyamatosan jelen kell lenni a termesztésre szolgáló területeken. A monitoring alatt begyűjtött információk alapján el lehet dönteni, hogy szükséges-e a növényvédelmi beavatkozás, és ha igen, mi lenne annak az optimális ideje.
4. A növényvédelemben előnyben kell részesíteni a kémiai eljárásokkal szemben a környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, valamint nagy hangsúlyt kell fektetni az egyes károsítók természetes ellenségeinek azokat korlátozó tevékenységére is.
5. A kémiai eljárásokban felhasznált peszticideket a lehető legnagyobb körültekintéssel kell megválasztani a legjobb hatás érdekében, valamint hogy az emberi szervezetre, a környezetre és minden nem célszervezetre a lehető legkevesebb mellékhatást gyakorolja annak kijuttatása.
6. A felhasználónak a növényvédőszerek és az egyéb beavatkozási formák szintjét csak a szükséges szinten kell tartania amellett, hogy a növényzetben a kockázati szintnek még elfogadhatónak kell maradnia. Ezzel elkerülhetjük a rezisztencia kialakulását.
7. A növényvédelmi technológia kialakítása során ügyelni kell a rezisztencia kialakulására. Ennek elkerülésére a különféle hatásmechanizmusú peszticidek kombinálása, illetve rotációja szükséges.
8. A kijuttatott növényvédőszerek hatékonyságának vizsgálata, ellenőrzése szükséges.

Tehát az integrált növényvédelem szerves részét képezi a növényvédelmi előrejelzés, mely az okszerű növényvédelem alapja.

Az előrejelzésre támaszkodva az egyes, akár rutinszerűen is végzett kezelések elhagyhatók, ezzel csökkentve a kezelések számát, a kijuttatott növényvédőszer mennyiségét, így a környezet terhelését, valamint a költségeket.

A PlantCT rendszere által készített növényvédelmi előrejelzés az időjárás és a szőlő kórokozóinak ökológiai igényei közötti szoros összefüggésre alapozva készíti előrejelzési modelljeit a termelők számára.

Havasi Máté
növényorvos
PlantCT Europe Zrt.