A szőlő egyik legjelentősebb kórokozója a szőlőlisztharmat (Erysiphe necator, syn.: Uncinula necator), mely külső élősködő gomba a szőlő minden zöld részét veszélyezteti, azonban a fiatal szöveteit kedveli igazán.

A gomba kétféleképpen vészelheti át a telet ültetvényeinkben: micélium (gombaszövedék), valamint aszkospórákat hordozó termőtestek, kazmotéciumok formájában.

Az ivartalan micéliummal fertőzött rügyek rügypikkelyei alatt történő áttelelése ritkább formának számít és kevésbé domináns Magyarországon. A kórokozó a fiatal, még nem elfásodott rügyekbe hatolva, a levélkezdeményekre eljutva tud áttelelni. Gyakoribb az alsó rügyekben. Ennél a telelési módnál fontos, hogy a téli minimumhőmérséklet ne süllyedjen -13 °C alá, ugyanis ettől alacsonyabb hőmérsékleten elfagy a kórokozó. Ezen esetben a tünetek észlelhetősége feltűnő lesz és gócosan megjelenő. Járványtani szerepe elhanyagolható. Következő évben a fertőzött rügyekből 3-5 leveles fejlettségnél szisztemikusan fertőzött, ún. zászlós hajtások lesznek megfigyelhetők, melyek felületét lisztes, fehér bevonat fogja borítani és gyenge fejlettség jellemezni őket.

A gomba ivaros formában történő áttelelése kazmotéciumokkal történik a tőke fás részein (kéregrepedések, törzs, kordonkar, vesszők alapi része), ahova az eső mossa le ezeket a fekete, gömbszerű képződményeket és pásztorbotszerű horgas függelékeikkel tudnak megkapaszkodni, majd áttelelni. (A kazmotéciumokban találhatók az aszkuszok, bennük az aszkospórák.) A vegetáció második felében képződnek tömeges mértékben optimális körülmények esetén a leveleken. Következő évben a kazmotéciumok víz hatására repednek fel a fakadás és virágzás közti időszakban. Ezen telelési formánál az első tünetek a törzshöz és a kordonkarhoz közel található levelek fonákán, valamint a bogyók kocsánykorona („váll”) részén fognak megjelenni. A tünetek nehezebben észlelhetők, viszont a fertőzések kiindulása homogénebb (egy időben, sok helyen, nagy kiterjedésben). A kazmotéciumos telelés okozhat súlyos járványtani problémákat a következő évjáratnál.

Fontos megjegyezni, hogy sem a konídiumok, sem az aszkospórák nem képesek messzire eljutni szél vagy egyéb más közvetítő segítségével, így a helyben található fertőző anyag (inokulum) fogja elindítani a következő évi fertőzéseket.

Havasi Máté
növényorvos
PlantCT Europe Zrt.