A korszerű növényvédelem egyik fontos kritériuma, hogy pontosan ismerjük termesztett haszonnövényeink fejlettségi állapotát, ugyanis egyre több agrotechnikai művelet, valamint a növényvédelmi kezelések jelentős része is egyre pontosabb időzítést követel meg. Ezért is került megalkotásra a BBCH-skála, mely számos növény – így a szőlő – fejlettségének pontos leírására ad lehetőséget.

Az enyhe téli időjárás kedvez a kórokozók és kártevők áttelelésének. Kórokozók esetén a különféle áttelelő képletek, még kártevők esetén pedig a különféle áttelelő alakok visszaszorítására alkalmas módszer a nagy permetlé mennyiséggel végzett lemosó permetezés. Így az egyes károsítók elleni preventív védekezéssel csökkenthetjük azok vegetációs periódusban várható kezdeti megjelenését és a fertőzések mértékét.

A növények biológiai null foka az élettevékenységükhöz szükséges minimális hőmérsékleti érték, amely alatt az adott növény nem fejlődik, nem növekszik. Ez érvényes mind a növény föld alatti, mind pedig a föld feletti részeire.

A tél növényvédelmi szempontból csendes időszaknak számít a termesztett haszonnövényeink, így a szőlő esetében is.
Azonban a PlantCT csapata ilyenkor is szorgalommal járja a szőlőterületeket, ahol új szenzorokat telepítünk vagy éppen ellenőrizzük a már kihelyezett állomásainkat, tapasztalatokat gyűjtünk.

A szőlő fekete rothadását okozó gomba (Guignardia bidwellii) a szőlő valamennyi zöld részét veszélyezteti. Ezen kórokozó a meleg és csapadékos időjárási körülmények között nagy károkat okozhat az ültetvényekben és a termés mennyiségét akár 60-80 %-kal is csökkenheti. Magyarországon 1999-ben találták meg először a szakemberek.

A szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) a szőlő rendszeresen jelentkező, egyik legfontosabb kórokozója, mely a szőlő minden zöld növényi részét fertőzheti, azonban a fürtökre a legveszélyesebb. Egy rendkívül polifág (soktápnövényű) kórokozó.